Magyar nyelv

Hangok, betűk

Csodálatos nyelvünk 39 hangját 40 betűvel jegyezzük le (tudod: j – ly). Magánhangzók és mássalhangzók váltakoznak szavainkban, melyeket különböző csoportokba sorolhatunk.

Magánhangzók: a, á, e, é, i, í, o, ó, ö, ő, u, ú, ü, ű (14 hang)

Mássalhangzók: b, c, cs, d, dz, dzs, f, g, gy, h, j, k, l, ly, m, n, ny, p, r, s, sz, t, ty, v, z, zs (26 hang)

Időtartam alapján csoportosítva

A magánhangzók között vannak rövidek: a, e, i, o, ö, u, ü; és vannak hosszúk: á, é, í, ó, ú, ű. És nagyon nem mindegy, hogy rövid vagy hosszú az a magánhangzó, gondolj csak arra a szóra, hogy szár…

A magánhangzókat az alapján is csoportosíthatjuk, hogy a nyelvünk hol áll, amikor kiejtjük őket. Ha elöl, akkor magas magánhangzók keletkeznek: e, é, i, í, ö, ő, ü, ű. Ha a nyelvünk hátul van, akkor mély magánhangzókat hozunk létre: a, á, o, ó, u, ú.

Jó tanács: ha nem tudod másképpen megjegyezni a magas és a mély magánhangzókat, akkor jegyezd meg a teniszütő és az autó szavakat!

Innen pedig már csak egy lépés a hangrend törvénye, amely alapján magas, mély és vegyes hangrendű szavakat válogathatunk szét.

Gyakorolj! Például a hét napjai közül gyűjtsd ki a magas hangrendűeket, vagy sorold fel a mély hangrendű hónapneveket, vagy menj végig a családtagjaid keresztnevén és csoportosítsd őket a hangrendjük szerint!

Mássalhangzótörvények

Ha egy szó belsejében (vagy szavak határán) egymás mellé kerülnek a mássalhangzók, akkor azok hatással lesznek egymásra, és ez az egymásra hatás a kiejtésben, és bizonyos esetekben az írásban is megjelenik.

A mássalhangzótörvények felismeréséhez meg kell tanulni a szabályokat, pl. összeolvadásról akkor beszélünk, ha két egymástól különböző mássalhangzó egy harmadikká olvad össze: barát + ság = ‘baráccság’ ts – cs hanggá olvad össze a kiejtésben. Persze megtanuljuk, hogy nem kiejtés szerint írjuk, hanem így: barátság, hiszen felismerjük a szóelemeket, és alkalmazzuk is a szóelemzés elvét – és itt megint összeérnek ezek a fránya nyelvtani szabályok…

És ha a szabályt megtanultuk, gyakoroljuk a felismerését: tudja, látja, költség, szabadság, fonja, bánja stb. Ezekben a szavakban összeolvadás hangtörvényét figyelhetjük meg.