Nyelvtan 5.
Hangok, betűk
Csodálatos nyelvünk 39 hangját 40 betűvel jegyezzük le (tudod: j – ly). Magánhangzók és mássalhangzók váltakoznak szavainkban, melyeket különböző csoportokba sorolhatunk.
Magánhangzók: a, á, e, é, i, í, o, ó, ö, ő, u, ú, ü, ű (14 hang)
Mássalhangzók: b, c, cs, d, dz, dzs, f, g, gy, h, j, k, l, ly, m, n, ny, p, r, s, sz, t, ty, v, z, zs (25 hang)
Időtartam alapján csoportosítva
A magánhangzók között vannak rövidek: a, e, i, o, ö, u, ü; és vannak hosszúk: á, é, í, ó, ú, ű. És nagyon nem mindegy, hogy rövid vagy hosszú az a magánhangzó, gondolj csak arra a szóra, hogy szár…
A magánhangzókat az alapján is csoportosíthatjuk, hogy a nyelvünk hol áll, amikor kiejtjük őket. Ha elöl, akkor magas magánhangzók keletkeznek: e, é, i, í, ö, ő, ü, ű. Ha a nyelvünk hátul van, akkor mély magánhangzókat hozunk létre: a, á, o, ó, u, ú.
Innen pedig már csak egy lépés a hangrend törvénye, amely alapján magas, mély és vegyes hangrendű szavakat válogathatunk szét.
Autó – azaz csak mély magánhangzók (a – á, u -ú, o- ó). Ha így könnyebb megjegyezni: az autó beáll a MÉLYgarázsba.
Teniszütő – azaz csak magas magánhangzók (e – é, i -í, ü – ű, ö – ő). Ha így könnyebb megjegyezni: a teniszütőt a MAGASba lendítette a játékos.
Mássalhangzótörvények
Ha egy szó belsejében (vagy szavak határán) egymás mellé kerülnek a mássalhangzók, akkor azok hatással lesznek egymásra, és ez az egymásra hatás a kiejtésben, és bizonyos esetekben az írásban is megjelenik.
A mássalhangzótörvények felismeréséhez meg kell tanulni a szabályokat, pl. összeolvadásról akkor beszélünk, ha két egymástól különböző mássalhangzó egy harmadikká olvad össze: barát + ság = ‘baráccság’ a t + s –> cs hanggá olvad össze a kiejtésben. Persze megtanuljuk, hogy nem kiejtés szerint írjuk, hanem így: barátság, hiszen felismerjük a szóelemeket, és alkalmazzuk is a szóelemzés elvét – és itt megint összeérnek ezek a fránya nyelvtani szabályok…
És ha a szabályt megtanultuk, gyakoroljuk a felismerését: tudja, látja, költség, szabadság, fonja, bánja stb. Ezekben a szavakban összeolvadás hangtörvényét figyelhetjük meg.
Szerintem a mássalhangzótörvények közül a két legkönnyebb a kiesés és a rövidülés. Mindkét esetben három mássalhangzó kerül egymás mellé, és ezek hatnak valamiképpen egymásra. Például: mondtam – három msh. egymás mellett, a középső (legtöbbször a d) kiejtéskor kiesik. Mondd ki te is!
Rövidülni pedig akkor tud valami, ha hosszú, vagyis például az otthon szóban szintén három msh. van egymás mellett, de kettő “egyforma”, szebben mondva hosszú msh., amit a mellette álló harmadik msh. nem enged hosszan ejteni. Ejtsd ki ezt is, máris jobban megérted!
(msh. = mássalhangzó)
A hangokat nemcsak kiejtjük, hanem le is írjuk. Ehhez szükségünk van a hangok írott képére, azaz a betűkre. A magyar abc-ben 40 betű található:
a, á, b, c, cs, d, dz, dzs,
e, é, f, g, gy, h, i, í,
j, k, l, ly, m, n, ny, o,
ó, ö, ő, p, r, s, sz, t,
ty, u, ú, ü, ű, v, z, zs
A teljes abc kiegészül a következő betűkkel: q, w, x, y.
a, á, b, c, cs, d, dz, dzs,
e, é, f, g, gy, h, i, í,
j, k, l, ly, m, n, ny, o,
ó, ö, ő, p, q, r, s, sz,
t, ty, u, ú, ü, ű, v, w,
x, y, z, zs
Ezzel a feladattal tudod gyakorolni a magyar abc-t: